A torok hodoltsag idejen Bacskaban szetszorodott hiveket csak idorol-idore kereshette fel egy-egy ferencesrendi szerzetes. Ezek vagy Szegedrol vagy Bacsrol jartak Kulara. Ez volt a helyzet a torokok kivonulasa utan is. De 1720-ban mar allandoan helyben lakik a lelkesz, es ettol fogva anyakonyvet is vezet. Kar, hogy az ertekes dokumentumoknak nyoma veszett.
1749-ben megalakult a plebania. Mar az elozo evben a lelkeszi teendoket egyhazmegyes pap vette at: Kalinka Gyorgy. O is es az ot koveto papok is egykettore elmentek, vagy elhunytak. A kronikas "terhes allomasnak" nevezi a kulai plebaniat. Ebben az idoben a "kulai plebania" magaban foglalta az alabbi falvakat: Kula, Cservenka, Keresztur, Lality, Deszpot Szent Ivan, Szivac, Oker, Pivnica, Torzsa, Sover, Verbasz es Kuczora.
Ebben az idoben Bacska teruleten csupan nyolc katolikus plebania letezet: Ujvideken 1702-ben alakult, Szabadkan 1710-ben, Bacson 1713-ban, Zomborban 1718-ban, Szontan 1718-ban, Monostoron 1722-ben, Bezdanban 1743-ban es Futakon 1747-ben.
Templomunk - a templom bejaratanal elhelyezett kotabla bizonysaga szerint - 1770-ben epult. A tablan ez all: MARIA THERESIA AUGUSTA REGNANTE ANNO DOMINI 1770, vagyis: "Maria Terezia dicso uralkodasa alatt, az Ur 1770-dik eveben". Mi volt itt 1770 elott? Egy kismeretu templom, kapolna. Cothmann Antal kamarai kincstaros 1763-ban ezt irja: "A helybeli katolikus kapolna vegso rossz allapotban van, es sir a Patronus segitsege utan, s ha ez elmarad, nyilvan hamarosan romma valik."
A templom Isten dicsosegere es Szent Gyorgy vertanu tiszteletere epult. A fooltar es a ket mellekoltar kepet - az egyik Jezus szuleteset abrazolja, a masik pedig Jezus levetelet a keresztrol - Kessler J. becsi muvesz festette.
1828-ban, amikor a hivek szama mar haromszorosra nott, a Patronus segitsegevel kibovitettek. Igy lett a templom 44,5 m. hosszu. A szelessege 14 m., magassaga 18 m., a torony magassaga pedig 37 m. 1880-ban a zsindely helyett badog kerult a toronyra aranyozott kereszttel, uj tetot kapott a "kegyurasagtol nyert engedellyel", de mar a kulai romai katolikus templompenztar terhere.
1836-ban kolera pusztitott es 387 katolikus halt meg. 1873-ban meg nagyobb pusztitast vitt vegbe a kolera, 470-nek okozta halalat. 1900-ban a hivek szama 5924 volt.
1898-ban cseh festok festik ki barokk stilusban. 1941-ben keszult el Budapesten a feher marvanyoltar, amelyet Brandecker Ferenc es neje ajandekozott. 1964/65-ben a zombori Boja festoszovetkezet dolgozoi, Ambrozic Ivan, Kiss Lajos es Bujak Ede felujitottak. 1997/98-ban a temploteto es a torny ujrafestesere kerult sor.
Templomunkban vasarnaponkent reggel 8 orakor es de. fel tizkor tartunk istentiszteletet. Hetkoznapokon pedig, a nyari idoszakban este 6 orakor, a teli idoszakban pedig du. ot orakor. Azok szamara, akik nem tudnak magyarul a honap minden elso szombatjan tartunk istentiszteletet az esti orakban.
"Ur, a te Istened szeret teged." ( MTorv 23.6)
"A Mester itt van es var teged." (Jn 11, 28)
